Zene

Bújócska nélkül

Szinte már az égben szállt,

mégsem jöttek a nagy érzések.

S akkor megsajdult egy emlék.

Felhasadt szívölében az érzés,

s a lélek csendjében, búcsút

intő keze, mint hívó szó susogta,

szíve nem játszik többé bújócskát. 

Valahol már kész a válasz?

Az űr sötét ágyékát,

mi termékenyíti meg,

végtelen körforgásban?

Bordáim ketrecéből,

ki engedi szabadon

az álommagokat, mik

önálló életet élve 

tűnnek a táguló térbe?

Formák dallamára,

miért táncolnak a színek?

Az anyag ridegségében

hogy találhat önmagára,

tévelygő sorsokban,

 szívünk igazsága?

Csöndhöz imádkozva,

maradhat-e örök adósa,

 önmagának a lélek?

Azért kérdezhetek, mert

 valahol már kész a válasz?

Szavak nélkül

Szótlan érintés nélkül repít

lelkének tiszta dimenzióiba,

anélkül, hogy szemedbe nézve,

tekintetének gyönyörű titkaitól 

elbűvölne, igaz szerelembe esnél.
Ahonnan jött, arról mi még,
 álmodni sem tudunk. 
Szívének húrjait angyalok pengetik, 
hogy soha ne feledje, hová tartozik.

Ugye... érted!

Ugye érted,

miért hazudnak a szavak,

mikor a szívemmel álmodok...!

... tudod,

miért nem mondom, szeretlek...!

... érzed,

ha nem is mondom..!

... vágyod

a lelkemet, ha nem is érted...!

... kell

a távolság, hogy örülj a közelségnek...!

... várod

az érzés bizonyosságát...!

... hiszed,

amit benned látok...!

...mered látni,

amit látnod kell...!

...bírod,

amit rád mér a sorsunk...! 

...leszel

az, akivé válnod kell...!

...megérted,

mikor mennem kell...!

...találkozunk,

akkor is, ha nem leszünk...!

...létezünk,

múlatlan természetességünkben...!

Zene - Henri Salvador

Hangodban a vágy

Hangodban a vágy ártatlan, mint lágyan

 hulló, langy esőben a zöld levelek ringása.

Csillagfényben fürdő virágok illatától

mámoros madárkák álmos énekébe,

hegyek csúcsát imádó ködök hűsét rejtve,

 távoli szférák ajándékát nyújtva át,

 messze-messze elálmodva a mától,

veled hullva, téged érezve, ámító vágyad

hullámaiban fürdetve lelkünket,

oly csodás, olyan más a fantáziánk,

mint lágyan hulló, langy esőben

az üde levelek, ártatlan ringása!