Esküvőre

Ezen a szép napon,

 a béke szigetén,

egymás kezét el nem engedve, 

ígérjétek meg magatoknak,

 hogy a másiknak bánatot,

soha nem okoztok!

Megkönnyebbülés

Egy angyal sírt mellette

 kimerülten, s remélte 

nem adja fel, hogy őt

boldogsághoz segítse.

Érezte mennyire fáradt,

s észrevétlen nyíló szíve

minden melegével ölelte.

Élete részévé kellett 

válnia, pedig szárnyalhatott

volna szabadon.

Mélyen együtt érzett vele,

s tekintetén látta

 a megkönnyebbülést.

Ki érti ezt?

Rózsaszirmokat terített 

lábam elé a hajnali szél.

Elfelejtett szeretők csókjain

merengve, szívem nem rezdül.

Ki érti ezt?

Lelkem, mintha távoli bolygón

szerelmét keresné, s testem

lélektelen élvez testeket.

Múltamtól, jövőmtől messze

vetett az idő.

Néma sóhajaimatt, hajnali

harmatkönnyek közé rejtem.

5 Haiku

 varjak kárognak 

a templom körül, kár-kár 

sehol egy lélek

. . .

hogy már nem várok

csodákat, sokkal jobban

érzem magamat

. . .

 apró pók szalad

haikuk során, egynél

sokáig időz

. . .

csészémen kezét

 dörgölve bámul egy légy,

megint jóllakhat

. . .

tikkasztó hőség

szabadon ringó női

keblek óceánja