Füstölgő fájdalom

Torkomig szaladó félelem,
lábamat cövekbe veri,
égnek meredő hajamból
szikrát vet a rémület.
Hányni, szarni, csuklani,
fulladni egyszerre akarok.
Páni tudat, a füstölgő fájdalom
borzalmát, nem élem túl!
Meglassúdott szívhangom
lábamig alig  ér.
Csönd ütött szíven.
Felszippantott az ég,
s a mindenség szélire fújt.
Elbujtatott a semmibe.
Elfeledtem magamat.