2012. április 9., hétfő

Hazaértél

A csepp óceánjának
téridő díszletein túl,
világom pereméről
visszanézek csillagaimra.
Holdam egykedvű
arcára, egy ismerős
mosolyt álmodva,
végtelen egyszerűséggel
nyúlva kezed után,
asszonyi természetességgel
súgom: hazaértél.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése